Aki szokott Magyarországon kirándulni, az biztos látott már ovális alakú, Természetvédelmi terület feliratú táblát. Ezeknek a tábláknak a felső harmadában, kék körben egy repülő fehér madár látható. Ez a magyar természetvédelem címermadara, a nagy kócsag. A kócsaghoz való viszonyom meglehetősen összetett. Egyrészt örömteli, másrészt korántsem az, és ezzel a problémával már húsz éve nem tudok mit kezdeni. © photo by morpho Gyerekkoromban minden nyarat a Balatonnál töltöttem és soha nem láttam ott kócsagot. A kócsag ugyanis gázlómadár,...

Mostanság látható az egyik streaming szolgáltató műsorán a részben Magyarországon forgatott Moon Knight (Holdlovag) című sorozat Oscar Isaac és Ethan Hawke főszereplésével. Nagyon szórakoztató, ahogy a magyarországi helyszíneket az éppen aktuális történetszálnak megfeleltetve CGI segítségével átalakították. Szentendre főteréből alpesi falu lett, a Szépművészeti Múzeumból városnyi művészeti komplexum, az Anker közben pedig megáll a londoni emeletes busz. Érdemes figyelni, mert telis-tele van viccesebbnél viccesebb átkötésekkel és hátterekkel. Amit...

Úgy látszik, minden valamire való európai királyságnak van egy hollós legendája. A magyaroknak olyannyira megvan ez, hogy Corvin Mátyás, még a nevébe is belefonta a hollót (corvus) pedig nem valószínű, hogy egy vadászaton valóban egy holló lopta volna el a gyűrűjét, az meg még kevésbé, hogy Mátyás prágai fogsága alatt anyja, Szilágyi Erzsébet egy hollóval levelezett volna vele. Ezt a fekete madarat egyszerűen szeretik mindenféle titkos társaságokkal, mágikus utazásokkal és a többi madárra nem jellemző, kimagasló intelligenciával összekötni. ©...

Sokan kérdezték már tőlem, hogy miért nem írok meg bizonyos történeteket, amihez kép is van, meg a sztori is vicces. Merthogy ők emlékeznek rá, és akkor biztosan nekem is kellene. Egyébként igen, valóban emlékszem, sajnos utálom a memóriámat. Néha jó lenne, ha nem lenne annyira fotografikus, de hát, ez van, most mit csináljak? Viszont, ha már így alakult, akkor elárulom a titkot. Bizonyos történeteket tényleg nem írok meg. Van olyan, amit egyszerűen nem lehet megírni. Mert megsértenék embereket, vagy mert megsértenék olyan embereket, akik már nem élnek. Vagy...

Gyanítom, hogy sokan emlékeznek még az Under the bridge című dalra, ha másért nem, hát azért, mert a kilencvenes évek elején konkrétan unásig játszotta minden rádió és könnyűzenei tévécsatorna. Ez a dal volt a Red Hot Chili Peppers első olyan slágere, amire az Antarktisz császárpingvinjei pont annyira intenzíven csápoltak, mint a grönlandi jegesmedvék. Egyébként érdekes, de a zenekarnak négy albumon keresztül nyolc évet kellett várni arra, hogy megjelenjen a Blood Sugar Sex Magik című lemez, és ezzel végre befusson, de akkor aztán tényleg nagyon összejött...

Pár éve egy klímaváltozásról szóló beszélgetésen, amikor kiraktam ezt a képet a kivetítőre, egy meghökkent arcú hölgy hirtelen belekérdezett az előadásba. – Úristen, ez mikor volt? Aztán majd minden jelenlévőről az derült ki, hogy egyáltalán nem emlékeznek már, sőt nem is tudtak arról, hogy a Balaton a katasztrofális mértékű vízhiány miatt az elmúlt húsz évben kétszer is traumatikus éveken esett át, ami annyira drámai léptékű volt, hogy a déli part menti sekély partszakasz helyenként több száz méteres szélességben gyakorlatilag kiszáradt. ©...

Miles Davis ehhez nagyon értett! Fogalmam sincs, hogyan csinálta, de egyszerűen nem volt hajlandó olyan tagokat bevenni a zenekarába, akiből ne lett volna később világsztár. Ha végignézünk Davis muzsikusain, csak a fejünket kapkodjuk! A teljesség igénye nélkül Davisszel játszott: John Coltrane, Bill Evans, Herbie Hancock, Wayne Shorter, Chick Corea, Dave Holland, Joe Zawinul, John McLaughlin, Jack DeJohnette, Al Foster vagy Marcus Miller, és csak azért nem folytatom ezt az egészen elképesztő névsort, mert leérnék a lap aljára, és véget érne a poszt. © photo...

Ez a kép ékes bizonyítéka, hogy a londoni rendőrséget is érhetik váratlan események, olyanok, amit tuti, hogy nem elemeztek ki részletesen a kiképzésen. Bár a váratlanságban lehet, hogy csak félig van igazam, hiszen egyikük pont olyan merő unalommal szemléli a színes szürreált, mint egy átlagos zsebtolvajt, de a kollégája szemmel láthatóan meghatottan hazagondol. Pedig ez is ugyanolyan unalmas napnak indult, mint a többi, erre tessék! Van itt a gyermeki rácsodálkozástól kezdve az angol hidegvéren át minden, ami csak belefér egy londoni rendőr lelkivilágába. ©...

Az egész ott kezdődött, hogy le akartam fényképezni egy gepárdot a kelet-afrikai szavannán, ami egyébként több szempontból sem egyszerű feladat. Egyrészt a gepárdok lassan elfogynak, alig látni néhányat. A meglévők viszont nem engedik közel magukhoz az embert, ezért komoly teleobjektív kell. Ráadásul közismert, hogy a gepárd igencsak gyorsan fut, ami egy további nehezítő tényező. Ezt most nem magyarázkodásnak szántam, merthogy gepárd helyett zsiráf van a képen, hanem a történet teljes megértése végett muszáj volt ezt megemlítenem. © photo by morpho Sokan...

Azt mondják, hogy ha valaki meg akarja ismerni New Yorkot, hallgassa meg Lou Reed Transformer című lemezét. Úgy vélem, hogy ebben sok igazság van. Még akkor is, ha a dalok egy része erősen áthallásos, és a lemezen elmesélt sztorik manapság már a világ sok nagyvárosában működnének. 1972-ben a Velvet Underground világa azonban vitathatatlanul maga volt New York, és aki ínyenc létére bele akart harapni a Nagy almába, annak elég volt meghámozni a Transformert. © photo by morpho Szoktam nagyokat mosolyogni, amikor egy kerti partin meghallom a Perfect Day-t, vagy...