Az Erdélyi Fejedelemség 1526-ban, a mohácsi csata után jött létre. 1699-ben a karlócai béke értelmében a Habsburg birodalomhoz csatolták. 1868-tól az Osztrák-Magyar Monarchián belül Magyarország része 1920-ig, amikor az antant hatalmak a trianoni békeszerződés keretében Romániához csatolták.
Erdélyben mindig is sok népcsoport élt. Az első írásos források szerint az i. e. I. évezred végén szkíták és agatürszök, később kelták és dákok (vagyis trákok) telepedtek le a területen. De az ókorban vizigótok, taifalok, hunok, gepidák, vandálok is megfordultak erre. A középkorban az avarok, a bolgárok és a magyarok érkeztek, és a XIII. században már elkülönültek a magyarok, székelyek, szászok, románok fő népcsoportjai.
Erdély különleges földrajzi helyekkel büszkélkedhet. Itt található például a tektonikus eredetű szurdokvölgy, a Békás-szoros vagy a híres Gyilkos-tó, amelyet a hegyoldalról lecsúszó törmelék hozott létre a környező patakok vizének eltorlaszolásával. Erdély természeti kincsekben is bővelkedik, az Erdélyi-érchegység mélyén ma is rengeteg arany és ezüst rejlik. Már a rómaiak is kitermelték a hegyekből a sót, de a XVII. században a Habsburgok rendelkezései nyomán sorra nyíltak a sóbányák, amelyek gazdasági fellendülést hoztak a térségnek. Ezek ma múzeumokként működnek.
Erdélyről és a benne élőkről mindig is sok mese és mendemonda szólt. Az egyik ilyen a XVI. században élt Báthory Erzsébeté, akiről halála után az terjedt el, hogy annyira félt az öregedéstől, hogy fiatal szűz lányok vérét itta és abban fürdött. Vagy ott van a XV. századi havasalföldi fejedelem, Vlad Tepes története, aki különösen kegyetlen módon bánt a szolgálóival, így nem csoda, hogy a vérszívó Drakula figurájának ihletője lett.
A pápa 1444-ben adott Csíksomlyó népének engedélyt a búcsúra, amiért részt vettek a helyi ferences templom építésében. Ma minden pünkösdkor több százezren zarándokolnak el a Csíksomlyói búcsúra.
Erdély igazi időutazás, ahol máshol rég elfeledett szakmák képviselőivel, például szénégetőkkel, havasi pásztorokkal lehet találkozni.