Olyan is van, hogy az emberke teljesen mást akar lefotózni, mint ami végül megjelenik a képen. Mikor mondjuk, belép elénk egy szórakozott turista, (egyébként mindegyik az) vagy elsuhan egy autó, esetleg egy izgága politikus kitakarja a lencsét. Vagy valami ilyesmi. Ez nem számít pozitív jelenségnek, olyannyira nem, hogy ezek a képek jellemzően mennek a kukába. Olyan is volt már, hogy egy zenekar, konkrétan a Deep Purple, csak úgy engedélyezte a fotózást, hogy a színpad előtti árokból kihajították a fotósokat a közönség közé, aztán hajrá! Próbált már valaki több ezer összevissza ugrabugráló rajongó között képet csinálni egy színpadi emberről? Na, ugye! De esetünkben egészen más történt. A nem várt képelem végül is pozitív szaldóval zárta a pillanatot, ami egyébként engem lepett meg a legjobban, sőt, szerintem csak engem lepett meg! Ami biztos, hogy eredetileg a tornyot akartam lefényképezni. Ez a torony elég izgalmas darab, pedig annyira nem illik a képbe, sőt ötven éve, még tíz londoniból tizenkettő bedózerolta volna a Temzébe.

photo by morpho

Az egy bizonyos Sir Basil Spence tervei alapján 1970-ben átadott épület, a Basil Spence’s tower avagy Hyde Park Barracks eredetileg lovas kaszárnyának indult. A számok röviden: 500 katona, 120 család, 270 ló. Mivel közel van a Buckingham Palota, a királyi család lovas bulijait innen szervezték, gyakorlatilag a lovas parádék stábjának felhúztak egy tornyot. Ráadásul ez a Sir Basil Spence azt vallotta, hogy ha már Hyde Park Kaszárnyának hívják, akkor az épület ne csilivili legyen, hanem katonás, céltudatos és szigorú, mint egy kaszárnya. Hát, nem tudom. Mindenesetre 1970-ben, mikor elkészült, a londoniaknál is beállt az úgynevezett Eiffel-effektus. Jobban utálták Basil Spence tornyát, mint a fákról meglepetésszerűen érkező mókusürüléket, pedig az a Hyde parkban tényleg nagyon szar. De mivel a lovakat, meg a lovas parádékat alapjáratból kedvelik az angolok, idővel mégiscsak megbarátkoztak a félsziget toronnyal. (Igen, így is hívják, Peninsula Tower, de erre nem sikerült rájönnöm, hogy miért?)

Azt hiszem minden lényeges dolgot leírtam a toronyról meg a lovakról, pláne, hogy manapság már társasházként funkcionál, úgyhogy most már csak azt kell tisztázni, hogy miért van a képen akkor egy sirály? Na, ez az, amit én is szeretnék tudni! A szememhez emeltem a fényképezőgépet, amikor is véletlenül megnyomtam a gombot. A sirály olyan hirtelen tűnt fel tőlem egy méterre a semmiből, hogy észre sem vettem, csak amikor ránéztem az LCD panelra, akkor kezdtem el gondolkodni, hogy honnan került oda ez a kép? Sirályokat nem szoktak nagylátószögű optikával, ilyen közelről fényképezni, pláne úgy, hogy a madár szárnyai teljesen párhuzamosak a horizonttal. Az egész olyan, mintha a sirály direkt nekem pózolna. Se addig, se azóta nem fordult velem elő ilyesmi. „Ez a tehetség!” – mondta mindenki, akinek ezt a sztorit elmeséltem. Csúnyán tévedtek. Ez a mázli! Hogy eredetileg hogy nézett volna ki a kép a toronyról? Szerintem fogalmam sincs.

(morpho)