Klímaváltozás

Vízhiány Fokvárosban

  • 2018-06-28

Az agglomerációval együtt négymillió lakosú, dél-afrikai Fokvárost 2017-óta sosem tapasztalt szárazság sújtja, ami miatt az első olyan igazán nagyváros lehet a világon, ahol a vízhiány miatt hosszabb időre elzárják a csapokat. Ez azt jelentené, hogy a létfontosságú intézményeket leszámítva fejadagrendszer alapján osztanának vizet az embereknek. A város vezetése próbálja rávenni a helyieket arra, hogy takarékoskodjanak a vízzel, de egyre inkább úgy látszik, hogy csak elodázni lehet, teljesen elkerülni nem azt a Nulladik Napot, amikor életbe lépne a korlátozás.

Fokváros vízellátását hat gát és tározó biztosítja, ezek közül a legnagyobb, a Theewaterskloof szinte teljesen kiapadt. 2014-ben a vízszintje még 87,9 százalékos volt. Miután három évig folyamatosan csökkent a vízszint, mostanra már ennek a negyede sincs meg. A Nulladik Nap akkor jön el, amikor a vízszint a tározó kapacitásának 13,5 százaléka alá esik. Ez azért lesz vízválasztó, mert 10 százalék alatt már nem tudják megfelelően tisztítani a vizet. Ezért valójában annál is kevesebb iható víz maradt, mint amennyinek az tűnik. A város lakossága az elmúlt évtizedekben robbanásszerűen nőtt, ezért egyre több vízre lenne szükség. A Nulladik Nap lesz az a pont, amikor a lakóövezetekben fejenként csak napi 25 liter vizet engedélyeznek.

2018 január végén a napi megengedett (de valójában inkább ajánlott) vízmennyiséget lakosonként 50 literre csökkentették. Ha ez bárkinek még mindig soknak tűnne, összehasonlításul: egy átlagos magyar család napi fogyasztása 600 liter körül van. Az ivásra szánt víz mellett a főzéshez, tisztálkodáshoz, takarításhoz, a növények öntözéséhez és még ezernyi más dologhoz mind vizet használunk és folyatunk el, nem is keveset.

A hatóságok azt várják a helyiektől és a turistáktól is, hogy másfél percnél ne zuhanyozzanak tovább, a kádat semmiképpen se engedjék tele, a lehető legkevesebbszer húzzák le a vécét, ne mossanak feleslegesen, és a fogmosáshoz se folyassák a csapvizet. Sok helyen leszerelték a lefolyódugókat, a bárokban és éttermekben kikapcsolták a vécék automatikus öblítését. A lakosság nagyobbik része igyekszik betartani a korlátozásokat. Sokan autót is csak ivásra alkalmatlan, úgynevezett szürke vízzel mosnak, ám vannak, akik jó pénzért illegális kutyamosodát „üzemeltetnek” a külvárosban. 2018 február közepén még májusra datálták a Nulladik Napot, amit továbbra sem valószínű, hogy el tudnak kerülni, ha marad a mostani szinten a fogyasztás. A fokvárosi vezetés hét sótalanító üzem felállítását is tervezi, de ebből csak kevés helyen fognak tudni tengervízből méregdrága ivóvizet előállítani a Nulladik Napig. A helyzetet tovább nehezíti, hogy a sótalanító állomások tervezett helyén jelenleg olajtartályok sorakoznak.

Szinte biztos, hogy Dél-Afrika nyugati csücske a következő évtizedekben egyre gyakrabban fog szembesülni a mostanihoz hasonló aszályos időszakokkal, csak az a kérdés, mennyire tud erre felkészülni? A vízhiány gyakori kihívás elé állít majd több várost is Indiában, Indonéziában, Mexikóban, Brazíliában és az Egyesült Államok déli államaiban. Melbourne-ben is problémát jelenthet a vízhiány 2028-tól, ha a klímaváltozás hatásai folytatódnak, és nő a népesség. Ott azonban az ausztrál hatóságok komolyan készülnek erre az eshetőségre.

A Világbank tavaly adott ki egy jelentést, ami szerint a klímaváltozás a víztartalékokat érinti a legsúlyosabban, ráadásul a legkülönfélébb módokon. Az egyre melegedő Földön jóval több víz párolog el, mint a korábbi évtizedekben. Emiatt egyes területeken sokkal több lehet a csapadék, más régiókban pedig soha nem látott szárazság köszönthet be. A Himalája hatalmas gleccsereiben van a pólusok után a legtöbb jég a Földön, ezek azonban fokozatosan tűnnek el. A vízhiány fegyveres konfliktusokat okozhat, növelheti a migrációt, recesszióba döntve egész gazdaságokat, hiszen a víz 70-90 százaléka öntözésre megy el. A Világbank szerint a Földön 1,6 milliárd ember él vízhiány sújtotta országokban, de a washingtoni World Resources Institute jelentése szerint 2025-re a világ lakosságának kétharmadát érinti majd valamilyen formában ez a probléma.

(az index cikke nyomán )

Vaker

Az email címed nem lesz nyilvános. A csillaggal jelölt mezők kitöltése kötelező