MORPHOBLOG

KÉP-regény: Sting és a sör

  • 2019-06-14

A Sting nevű urat nagyon sokszor láttam játszani és nagyon sokszor fényképeztem. Talán a legtöbbször a nagy sztárok közül, és bár nem tudom miért, de minden fotózás körül volt valami balhé. Ez persze állítólag mindig miattam volt, de ez nekem azért nem volt ennyire egyértelmű. photo by morpho Ok, az első eset némileg jogos volt. Három órával a koncert előtt odahívták a fotósokat a Kisstadion nevű betonteknőhöz, hogy átvegyék a belépőt, aztán közölték, hogy két óra múlva találkozunk, addig szabadfoglalkozás. Mivel ebbe a kocsmalátogatás...

Bővebben...

KÉP-regény: Villamos

  • 2019-06-07

Igen, tudom, hogy nincs a képen villamos, én is észrevettem. Azért nincs rajta, mert ott volt. Megpróbálom felvázolni közérthető formulában, bár ilyenkor egy jól nevelt fotográfus kollégámnak a szavai ugranak be! „Sose meséld el azt, amit nem fényképeztél le!” Mert olyankor megkérdezik, hogy hol van róla a kép, és ezzel nehéz bármit is kezdeni. Pillanatnyilag is emelkedik a Duna vízszintje, de a 2013-ban elért budapesti 960 cm-es csúcstól azért még messze vagyunk. Nem, mintha hiányozna, csak ránéztem a vízmércére. Na, innen jött a villamos. Ráadásul...

Bővebben...

KÉP-regény: Fáradt Gőz

  • 2019-05-31

A mozdonyjavító mint jelenség valahogy sosem érdekelt. Na, jó, ha jobban belegondolok, akkor a rám testált témák 80 százaléka nem érdekelt igazán, ami nem is olyan nagyon rossz arány, mert a fotósoknál jellemzően ez 98 százalék szokott lenni, a többi meg a szarvasgombás rákraguval kevert divatbemutató a Hotel Mentolban. Én olyat még nem láttam, hogy valaki azért ment fotósnak, hogy parlamenti sajtótájékoztatókat, vagy Paks-Gyirmót „bajnoki” focimeccset fényképezzen. A mozdonyos kalandot viszont – bármennyire is olajszagú elsőre a történet – nagyon...

Bővebben...

KÉP-regény: Hamvadó ifjúság

  • 2019-05-24

1999. december 15. hajnali 5 óra 7 perc - Kun hívja a Csoport egyet! Vétel. - Csoport egy jelentkezik a Kunnak! Vétel! - Kun a Csoport egynek riasztást ad! Cím: Budapest, Stefánia út 2. Tüzet jeleztek a Budapest Sportcsarnokból. hajnali 5 óra 22 perc - Csoport egy jelenti a Kunnak! A Budapest Sportcsarnok teljes terjedelmében ég, a tüzet hármas fokozatúnak minősíti, további egységek riasztását látja célszerűnek. photo by morpho Na, erre a recsegő rádióforgalmazásra ébredtem ’99 december 15-én hajnalban, enyhén másnapos fejfájással, és legalább...

Bővebben...

KÉP-regény: Az ördög torka

  • 2019-05-17

Azt gondolom, hogy írnék pár szót egy átlagos japán turistáról. A japán turista abban különbözik leginkább a német turistától, hogy nincs jelen egyidejűleg a Föld összes létező országának összes létező pontján. Ennek okán sokkal nehezebb volt kiismerni és szigorúan gondolati síkon elhelyezni a Turistatípusok Képes Enciklopédiájában. Amit biztosan tudunk: A japán turista igénytelen, keveset eszik, rendkívül udvarias és türelmes, (sokszor ésszerűtlenül is) de tele van pénzzel és mindig olyan fényképezőgépe van, ami az adott márka csúcsmodellje...

Bővebben...

KÉP-regény: A legény meg a gát!

  • 2019-05-09

Az ember egy pillanatra nem figyel, rossz buszra száll, és máris azt veszi észre, hogy útlevél és vízum nélkül dezertált Paraguayba! Ez egyáltalán nem vicc, és még én is nehezen hiszem el, pedig kétszer is megcsináltam, igaz egyszer taxival. Ráadásul az a legjobb az illegális paraguayi beutazásban, hogy az ember már csak akkor veszi észre, hogy merre jár, mikor már vastagon bent figyel egy olyan országban, ahol egyébként az adott pillanatban semmi keresnivalója nem lenne. photo by morpho Az egész az Itaipuval kezdődött. Gyanítom, hogy Itaipu ügyben nem mindenki...

Bővebben...

KÉP-regény: Kisdobos Fokvárosban

  • 2019-05-02

Most egyáltalán nem a koncertfotózásról akarom cserélni az eszmét, csak teljesen marginálisan jegyezném meg, hogy egy nagyszínpados koncerten mindig a dobost a legnehezebb normálisan lefényképezni. Többnyire a színpad hátsó traktusába, van betolva a szerkójával együtt, és nagyjából olyan a kihívás, mintha a visszatükröződő kirakaton keresztül a töksötét vasedény üzletben kéne lefényképezni az alvázat bütykölő autószerelőt. Egy csomó rajongó nem is tudja, hogy ki az az ismeretlen ötödik figura a zenekari csoportképeken és kizárásos alapon következtethető...

Bővebben...

Kép-regény: PG – Szülői felügyelettel ajánlott

  • 2019-04-26

"Can you tell me where my country lies?" Said the uni faun to his true love's eyes "It lies with me!" cried the Queen of Maybe For her merchandise, he traded in his prize "Paper late!" cried a voice in the crowd "Old man dies!" The note he left was signed 'Old Father Thames' It seems he's drowned Selling England by the pound”                                                                                                                      "Megmondanád, hol hál az én hazám?" mondta...

Bővebben...

KÉP-regény: A Notre-Dame lángjai

  • 2019-04-18

Ezt az egészet igazándiból sosem akartam megírni, de most olyan helyzetet teremtett az élet, hogy egyszerűen muszáj! 1992 nyarát Párizsban hédereltem végig egy cimbimmel, és ez megváltoztatta az egész életemet. Előtte ugyanis szerelmes voltam, utána meg már nem. Miközben állítólag Párizs a szerelmesek városa. Hát, nekem sikerült ezt is inverzben lehozni! Végülis ma már csak úgy emlékeztem az egészre, hogy életem legnagyobb szerelmi csalódása után elmentem Párizsba nyaralni, meg feltöltődni, meg bagettet zabálni kecskesajttal. Meg inni, persze. Ez volt...

Bővebben...

KÉP-regény: Pekingi szappan

  • 2019-04-11

Gyerekkoromban komolyan azt gondoltam, hogy a szappanopera valami létező komolyzenei műfaj. Az volt a logikám vezérmotívuma, hogy ha levélária van, akkor szappanopera is van, és mivel egyiket sem találtam értelmezhetőnek, ezért elfogadtam, hogy ez valami felnőtt dolog, amit én úgy sem fogok megérteni, meg aztán, őszintén szólva, legózás közben olyan nagyon nem is érdekelt az egész. Aztán idővel azért ráébredtem, hogy a szappanoperának sokkal inkább a szappanhoz van köze, mint az operához, mert ahhoz konkrétan egyáltalán nincs, de mivel maga a tévés műfaj...

Bővebben...